A sörfőzésben nincsenek hibák, csak véletlen kísérletek

- Ismeretlen oladi sörfőző

Úgy kezdődött, hogy kimentünk Újpestre, a Farkaserdőbe, és szedtünk egy jó kilónyi fehér akácvirágot, meg néhány darab bodzavirágot. Kibogarásztam a bogarakat és a koszt, beáztattam 15 liter vízbe, tettem hozzá citromkarikákat és mentát. Aztán vettünk 15 kiló cukrot. Aztán a harmadik napon, amikor le kellett volna szűrni, felforralni és becukrozni, hogy a terveknek megfelelően akácszörp legyen belőle, ezeket a terveket felülírta egy várva-várt, mégis hirtelen családi esemény. Így a negyedik napra lett 15 liter romlott akácszörpünk, amit nem hagyhattunk veszni.

Ez a poszt azoknak szól, akiknek már van otthon sörcsapjuk. A többieknek hamarosan megmutatom, hogyan érdemes összerakni egy csapolórendszert.

Kering az interneten több táblázat is, ami jól jön, ha kegben szeretnénk sört szénsavasítani. Csak az a baj velük, hogy angolul vannak, és angolszász (sőt, USA!) mértékegységeket használnak. Ezért összeraktam egy használhatóbb magyar verziót. Bar és PSI verziót is készítettem, a hőmérséklet Celsius fokban van megadva.

Túl sok a kipróbálásra váró recept és alapanyag, de túl kevés az alkalom a főzésre - mindenki, akit beszippantott a sörfőzés, ismeri az érzést. Főleg, ha hozzánk hasonlóan malátából, nem pedig konzervből vagy malátakivonatból főzöl. Egy sörfőzés órákig eltart, nem beszélve az erjesztés és kondicionálás heteiről. Miért nem csinálsz egyetlen főzéssel több sört?

A Facebookon már régóta dokumentáljuk a ténykedésünket, de a receptek és a felgyűlt tapasztalatok megosztására alkalmasabbnak tűnik ez az áttekinthetőbb és könnyebben kereshető formátum. Bevezetésként álljon itt egy kis történelmi áttekintés.

2012-ben kezdődött. Biztosan sokszor mondogattuk, hogy kéne sört főzni, de itt indult az elhatározás, és bizonyíték is van rá.